Ebben az őrült karácsonyi pörgésben, amikor édesanyám, nem perdül a rokka, olyan szakadós ma a szál,  igyekeztem valami letisztult, nyugalmas wabi-sabi életérzésre lelni magamban, úgyhogy csöndes szappantervezés-meditációt tartottam. Forró kútjaim mélyén a természetes egyszerűség bölcsessége egy kakaóvajas-matchás szappan nyugtalanító víziójában öltött alakot.

Matcha gyorstalpaló

A matcha tea elterjedése és fogyasztása eredetileg a kínai Tang-dinasztiához (618-907) köthető, ám lényegesen különbözött attól, ahogy ma ismerjük. A megpörkölt, felaprított leveleket forró vízzel és egy csipetnyi sóval keverték össze, így született meg a teapor.

A matcha állítólag 1191-ben egy Eisai nevű japán buddhista szerzetes révén jutott el Japánba. A szerzetes, aki élete nagy részét a buddhizmus tanulmányozásával töltötte Kínában, a tanulóidőszak végeztével visszatelepült Japánba, s nemcsak  a  teamagokat, de a  porrá őrölt tea elkészítésének tudományát is magával vitte. Ám mivel a “zöld arany” ritka és rendkívül értékes luxuscikknek, mi több, státusszimbólumnak számított, a  matchát sokáig roppant titokzatoskodás övezte. 

Kezdetben nem annyira élvezeti cikként, mint inkább orvosság gyanánt használták, és csak a kiválasztottak, a legtiszteletreméltóbbak – a papok, nemesek és a szamurájok – férhettek hozzá, mígnem egy nap valaki a legszűkebb körből kikotyogta a titkot. 

„A tea rendkívüli képességekkel bír, meghosszabbítja az életet. Ahol teát termesztenek, ott tovább élnek. A tea egy elixír, ami majdnem halhatatlanságot biztosít.” 

Eisai szerzetes végül 1211-ben fellebbentette a fátylat az “isteni ajándék”  titkáról, s amikor a 12. században a japán buddhista szerzetesek termeszteni kezdték, a “császár teája” lassacskán minden polgári halandó számára elérhetővé vált. Innentől az elit már csak egy fontos titkot őrzött: az előállítás módját. 

A matchát voltaképpen a hagyományos zöld teák közé sorolhatnánk, hiszen ugyanúgy a camellia sinensis cserjéből származik, csakhogy termesztése és feldolgozása más teákhoz képest olyannyira eltérő módon zajlik, hogy emiatt több mint 950 éve a japánok teájaként tartják számon. Az ún. árnyékolt ültetvényekről származó édeskés ízű  matcha annyira egyedülálló, hogy számos teavidék tett kísérletet az utánzására.

A leveleket általában május elején, kézzel szüretelik. Szedés előtt a növényeket 3 hétig árnyékolják. Ez fokozza a klorofilltermelést, növeli az aminosavtartalmat, és sötétebb zöld árnyalatot ad a növénynek. A betakarított leveleket gőzölik, lehűtik és szárítják, majd a szárakat és az erezetet eltávolítva gránitmalmokban őrlik finom porrá. 

A matcha rengeteg A-, B-, C- és E-vitamint, béta-karotint, panthenolt, káliumot, kalciumot és vasat tartalmaz. A teában található ún. katechinek nemcsak a szabadgyökök elleni küzdelemben példátlanul eredményesek, de egyúttal nyugtató és gyulladásgátló, valamint antibakteriális és antivirális hatásúak is. A matcha erős antioxidáns vegyületei – antioxidáns-tartalma állítólag 70-szer magasabb, mint a narancsé, és 14-szer, mint az áfonyáé –megújítják, erősítik a hámsejteket, és tisztítják, fiatalítják a bőrt.

A tervezésnél igyekeztem szem előtt tartani a japán teaszertartás alapelveit: 

harmónia(和wa), tisztelet(敬kei), tisztaság(清sei) és nyugalom(寂jaku).

Vegánnak mondjuk nem vegán, mert belemalackodtam, de mentségemre szóljon, hogy a kényes ízlésű japánok sétáló zöldségnek becézik a Kagoshima prefektúrában tenyésztett világhírű kurobuta sertést.

A tea nem folyadékként, hanem macerátumként került a szappanba – ezt a macerátumot szűretlenül öntöttem az összolajmennyiséghez, mert szerettem volna lágy radírozó hatást adni a szappannak.

Folyadék gyanánt desztillált vizet használtam, mert a matcha szereti a lágy vizet.

A ghost swirl technikát pedig azért választottam, mert szerintem a wabi-sabi minden esztétikai jellemzőjét (az aszimmetriát, a keménységet (érdesség vagy szabálytalanság), az egyszerűséget, a gazdaságosságot, a mértékletességet, a szerénységet, a közvetlenséget és a nagyrabecsülést is a természetes folyamatok sértetlensége iránt) magában foglalja.

Olajak, vajak

kakaóvaj
kókusz
sertészsír
ricinus olaj
olíva
rizskorpa olaj

Adalékok

matcha
kardamom illóolaj

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .