1. nap

A kisérlet azt mutatja, hogy a zöld levél úgy viselkedik, mint az érzékeny lemez. Az ezüstsónak megfelel a chlorophyll, az ezüstszemcséknek a keményitőszemcsék.”

Azt mondja a Bálint gazda, hogy a nyári hónapokban nagyon aktív a növények anyagcseréje (úgy szipákolják a szénsavat a levegőből, és csinálják a szénből a szerves anyagokat, mintha nem lenne holnap), úgyhogy arra az álláspontra jutottam, hogy elérkezett a pillanat, amikor halaszthatatlan teendőm akad a kertben.

Nem állítanám, hogy harmatos hajnalban keltem, mikor a meleg nyári éjszaka folyamán átalakított keményítőtől a lomblevelek még szinte czukrosak, nem, ennél sokkal lustább vagyok. Kora délután szakítottam őket, de mivelhogy – marktwainesen fogalmazva – tudatlanságom a biokémia jelentős területére kiterjed, mint egy takaró, és alig van rajta itt-ott egy kis lyukacska, hajlottam rá, hogy az eredményt ez nem befolyásolja.

Módszertanilag a Fotonlog, illetve a Huszadik Század vonatkozó cikkeit vettem alapul, csak én a levágott levélre fektetett “ellentétekben dús” negatívot 2 üveglap közé szorítottam – ami egyáltalán nem autentikus, de általában ez engem nem szokott különösebben felkavarni –, majd ezt a szendvicset kicsaptam a napra mintegy 24 órányi magányos metabolizmusra. 

Másnapra aztán a várakozásomnak megfelelően a negatívról az információ, legalábbis egy része, átáramlott levélre. Mondjuk itt már gyanakodnom kellett volna, hiszen cikk a zöld levél viselkedéséről értekezik, az enyéim meg pompás, napszívta sárgák lettek.

Végül hívó gyanánt Betadine oldatba áztattam a nyomatokat. Elvileg a jódtól a levélre “printelt” negatív képnek át kellett volna fordulnia pozitívba. Mondom, elvileg. Gyakorlatilag viszont nem történt semmi. Ez persze bizonyos értelemben megnyugtató, mert fordulni ugyan nem fordult, de legalább a negatív kép se tűnt el.

Nem kerülte el a figyelmemet, hogy a levelet előírásszerűen csak az eljárás végén kellett volna lemetszeni, de őszintén szólva ötletem se volt, hogy az üveglemezekkel megsúlyozva mégis hogyan tudnám a szárán tartani. Mindenesetre arra jutottam, hogy a kísérletem mégiscsak eredményesebb lett volna, ha nem siklok át nagyvonalúan afelett a jelentéktelennek tűnő apróság felett, miszerint a cikk címe Fényképezés élő lomblevélre. Úgyhogy folytatása következik.

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük