A majdnem steak-sztori

Bordó szappannak indult, aztán majdnem steak lett (legalábbis egy ideig erősen arra hajazott), végül az egyszerű, de sokatmondó “vörös szappan” néven került be a recepttáramba.

Olíva, kókusz, tökmag-, dió- és mogyoróolaj, mangóvaj került az alapmasszába. Harmadolós receptet kreáltam – a kétharmadba került a tökmagolaj (ami már eleve adott egy finom bordós árnyalatot a masszának), illetve az alkanna–vörös szőlőmagliszt–kurkuma macerátum, az egyharmadba viszont tökmag- helyett dióolajat tettem, mert fehér masszát terveztem a mintázáshoz.

CPOP lett – mint mostanában szinte mindegyik; öntés után betoltam a sütőbe szaunázni, hogy mélyebb, intenzívebb színt kapjon.

Fás, mély és meditatív: szantál és ciprus illót kapott. És hát egyszerűen… láv.