Apámat

Az emberélet útjának felén
egy nagy sötétlő erdőbe jutottam,
mivel az igaz útat nem lelém.

egyszer hallottam, és egyszer láttam sírni.

Az első úgy hétéves koromban történt, amikor későig kimaradt. Anyám – sejtése szerint – a kocsma elől lopatta el velem a kerékpárját, majd elrejtette a szomszédban. Apám kapatos sírására ébredtem, arra, amint könnyek közt gyónja meg anyámnak, hogy ellopták a biciklit, és esdekel, hogy bocsásson meg neki, soha többé nem csinál ilyet.

A második, úgy harminc év múlva, a csákvári szanatóriumban, ahol a rák miatt lemetszették a jobb tüdőcsúcsát.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük