1189. Dániel András: Matild és Margaréta – Magánszám

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Dániel AndrásMatild és Margaréta, avagy boszorkányok a Bármi utcából

Saját felhő, avagy gomoly, bütyök, hőguta

“A két boszorkány szegény Bárány Felhőt, akinek már szinte szálltányi ereje sem volt, szép óvatosan beterelgette a házba. Matild szíve szerint a hűtőszekrénybe gyömöszölte volna be, de végül – Margaréta javaslatára – az előszobában kapott helyet, ahova szinte sosem sütött be a nap, így kellőképpen hűvös lakhely volt egy rohamosan fogyatkozó felhő számára.
– Szegény pára… vagyis felhő – sopánkodott Matild. – Olyan, mintha tejszínhabbal töltöttük volna meg az előszobát.”

a hang-játék:


[zene: Elgar] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük