1036. A vak király (Kallós Zoltán gyűjtése) – Magánszám

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Kallós Zoltán – Világszárnya
A vak király 

– Ó, édesapám, hát én még a kapun küjjel se jártam soha. Hogy tudjak én olyan messze elmenni?
– Ahogy tudsz, úgy menjél fiam, met immá csak benned a bizalom.
A gyermek nem es törődött. Nem es vót gondja, hogy elmennyen. Kiment a kertbe, s lefekütt a ződ fűre, s elalutt. Azt álmodta, hogy mondta neki valaki:
– Kejj fel, s ne aludjál! Indujj útnak, me magad meg tudod az édesapád szemeit hozni. …

a hang-játék:


[zene: Besch o droM] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük