794. Mondhatatlan: Recenzió – Nyilasmisi szubjektív

[Ez a poszt Pável kérésére készült, de ajánlom minden molyos kispajtásomnak.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Könyvértékelés – Mondhatatlan: Cserna-Szabó András: Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan

Azért másnaponként sokszor eszembejut, hogy kitámolygok az akolba, megfogok egy tejes bárányt, kitépem a tüdejét, majd savanyú levest főzök belőle.. [mondjuk ehhez kéne akol, bárány, efféle, meg úgyis három órákig szoktam csak azon töprengeni, hogy vizet kéne inni a fél méterre lévő pohárból]

a hang-játék:

(A felvétel iPhone alkalmazással készült, a hangminőségért a reklamációkat a Steve Jobsnál kéretik benyújtani.)

– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Csatlakozás a társalgáshoz

4 hozzászólás

  1. Az a helyzet, hogy iPhone-nal készült, igazából csak a móka kedvéért tettem ide, az meg csak ennyit tud. A torzítás alapból benne van az alkalmazásban. Viszont könnyesre röhögtem magam, hogy bármit mondok, a cicu mindent visszaismétel. Ha látnátok, hogy működik az alkalmazás, besírnátok, annyira mulatságos. xD

  2. Nagyfehérasszony, én tegnap óta fetrengek könnyek közt, mert az uram suttyomban néha mellém teszi az okostelefont, és amikor épp nagy komolyan magyarázni kezdek valamit, megszólal a macsek ezen a hangon, és engem utánoz. Szóval, kimeríthetetlen örömök forrása a cicus.

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük