Coco Chanel

és a szerelem illata

Aki akciós-kalandos cselekmények által szeretné sodortatni magát, az jobb, ha hamar átül egy másik történetbe, viszont aki nem idegenkedik attól, hogy egy széles-bő epikai keretbe helyezett, helyenként groteszk, helyenként szarkasztikus keresztmetszeten át betekintést nyerjen a belle époque-ot követő, ún. elveszett nemzedék korszakának színes-szagos-zajos forgatagába, nyitott a szent őrültekre és a meghökkentően váratlan fordulatokra, az ne habozzon.

Nem tudom és nem is tisztem eldönteni, hogy mennyire helytállóak és/vagy hitelesek az egyes életrajzi elemek (maga a szerző így nyilatkozik: „Könyvem ugyanis regény, nem pedig szakkönyv, és nem is kíván az lenni.”), mindenesetre a könyv atmoszférája – a múlt századelő hamisítatlan (főleg) francia bájával – határozottan magával ragadó.

(Ja, amúgy ezt történetesen nem (csak) magamnak, hanem nektek olvastam, bele a mikrofonba, és meglepetésszerűen épp karácsonykor került “piacra”.)

Coco Chanel és a szerelem illata
Kossuth-Mojzer Kiadó, 2025
Fordította: Várnai Péter · Felolvasta: Németh Kriszta