1279. Szabó Magda: Ókút (19) – Magánszám

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 19. Iskola, férjeim – 21. Szibill »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

20. Várady Mária

“A füzet tanúbizonysága szerint két dolog kötötte le figyelmemet, a politika és a szerelem. A politika még csak meg volt magyarázható, tanrendünk tükrözte a húszas évek Magyarországának eszmevilágát. Soha életemben nem láttam idegent a görög B. nénin és a kis ezredesen kívül, ám lírám megvetéssel ostorozta a köröttünk élő népek apraját-nagyját, a nagyhatalmakat sem különben, amiért magunkra hagytak bennünket nagy veszedelmünkben; indignálódva felhívtam figyelmüket arra, mit tettünk mi, magyarok, a világért különféle történelmi időszakokban, több államot meg is fenyegettem, hogy várjanak csak, lesz még a kutyára dér.

Honfibánatom és vad magyarságom még csak érthető következménye volt az iskolai tananyagnak, ám hogy a bánatos szerelmes póza honnan ragadt rám, azt utólag se tudtuk kideríteni.

szm

a hang-játék:


[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Csatlakozás a társalgáshoz

1 hozzászólás

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük