1237. Szabó Magda: Ókút (6) – Magánszám

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 06. Állatok – 08. Hitélet »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

07. A tenger

“– Hol van a tenger, Dolna? – kérdezte apám. – Hol engedted szabadon a halaidat?
– A lefolyóban.
Sült krumpli volt, anyám nagyon lassan kettétört egyet, gyönyörű, szürkészöld pillantását lesütötte a tányérra. Apám hallgatott, mindketten hallgattak, annyira, hogy valami névtelen aggodalom fogott el, valami riadt kétely.
– Hát nem ott van? – néztem át az asztalon, és szinte szűköltem az aggodalomtól, mert szerettem a halacskáimat, valami forró, édes szenvedéllyel, s olyan önzetlenül kívántam nekik a szabadságot, hogy majd beleszakadt a szívem. Csak nem engedtem rossz útra őket, mikor jó kislány akartam lenni 116végre, olyan igazi, mesebeli kislány? – Hát nem arra van a tenger?

szm

a hang-játék:


[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.