1052. Rejtő Jenő Bedekker – Magánszám

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Rejtő JenőBedekker csavargók számára
Fogják meg!

– Nem volt valami jó fogás – mondja, hogy lealkudjon valamit.
– Nyolcszáz frank volt – mondom fagyosan.
– Mit ér az ahhoz, hogy kékre vernek, ha elkapnak, és bezárnak két esztendőre. – Evvel figyelmeztet, hogy övé volt a rizikó, tehát szerénynek kell lennem, de én csak hidegen, mereven nézem.
– Engem ismer az egész Sébastopol – mondja minden bevezetés nélkül. – Én tavaly eltettem egy rendőrt a Château Rouge-nál. – Evvel tudtomra adja, hogy nem lenne vele könnyű dolgom, ha elzárkóznék egy humánus megállapodás elől. Kémleli a hatást. Semmi. Mereven nézem. – Mennyit akarsz? – tör ki végre, és megvibrál az arca a nagy, belső remegéstől. Most már határozottan fél tőlem, hogy valami egészen rendkívüli gazember vagyok, aki képes az egészet elvenni.

a hang-játék:


[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük