828. Máté Angi Rend – Nyilasmisi szubjektív

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:

… Szólni, nem szólhattam- hiszen kimondatlan szabály, hogy a világ előtt nem ismerjük egymást, egy év alatt talán egyszer futottunk össze, így, – épp csak elnyílott a szájam, egészen kicsit megfeszült a továbblépő testem. Arra gondoltam aztán, -és ettől lett egyenes a hátam, határozottabb a kelleténél a lépésem-szóval, arra, hiú módon, hogy de jó, hogy szabadon a vállam, hátam, hadd kívánj, ebben az ellépkedésemben, hadd húzzalak, lépre, lápra, bódulásba.

a hang-játék:


[ zene: Zápor Görgy ]


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Csatlakozás a társalgáshoz

2 hozzászólás

  1. Visszajelzés: Twitted by cippo6
Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük