609. az informatikai méltóságosról

Egyik kezével egész nap a mások gépén matat. Az elképzelhetetlenül hosszú virtuális kezével. És kérlek szépen, ez az ő virtuális keze, ez olyan, hogy amikor telefonálnak a majmok, hogy jajistenem, összeomlott a rendszer, akkor Ő szép alázatosan engedélyt kér átnyúlni időn és téren, és akkor ott, a cybertér másik végén gyorsan mondanak neki egy jó hosszú számsort – na ez a számsor, ez az ő valóságos kezének az esterházysan posztmodern természetes meghosszabítása. Amivel aztán rezzenéstelen arccal matat a mások gépén. Rendet tesz. És ezt a rendrakást, ezt kérlek egészen kornisi értelemben teszi. Hogy először mindig csak keveset csinál, de rögtön odanyúl, ahová a leginkább szükséges. És annak a helynek – egyszer megsúgta – az a neve, hogy Empty Trash.

Ahogy azt a virtuális kezét használja, ahogyan viseli, nos, van abban valami mély, minden modortól mentes méltóság. Ahogy informatikai nagyhatalom.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük