✍ 19. bugyuta vers a sablonpiszkálásról

Ó, te galád, álhatatlan hátéemel-szerkesztő,
grafikus ábrák, szellemi kincsesbányák rettentő
vesztő-helye!

Míg lődörgök a virtuális térben bájtok által,
te cukros intelmeim pufók, fürtös angyalkákkal
szórod tele.

Sok bongyor pufi pofi szájtomon mereng – dorombol,
ám csacska nyájam delejjel tereli tova doktor
Gutbrod keze…hehe!

[Angyalkár ellen Műbagoly? Hm? Ha?!]

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Csatlakozás a társalgáshoz

3 hozzászólás

  1. End dö vinör iz: Cippppppo
    *a közönség állva tapsol, néhányuknak könnycsepp jelenik meg a szemében, ahogy a győztes könnyed és önfeledt suhanását figyelik a sorok között. Fellép a színpadra, s önelégült, mégis bájos mosollyal csak annyit mond:… * :D

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük