Factum, hogy valami nagy-nagy tüzet raktak bennem (hogy melegednének!), és szokásom mélyizzásban a festői szépségű Pajor Tamást idézgetni, miszerint öngyújtó vagyok, így hívnak a csajok – bár, hogy pontosan hogy is, arra csak hevenyészett ötleteim lennének -, úgyhogy bele az elevenembe:

… a világ semmire sem áhítozik jobban, mint egy pofás, első klikkre mindig és rögtön meggyulladó, orkánban is tökéletesen működő öngyújtóra. (Csurtus)

Az, hogy az alapító, George G. Blaisdell egy igazi szellemóriás, aki harmadszori nekifutásra befejezte az ötosztályos általános iskolát, majd szédületes karrierívet produkált lakatossegédként, és későbbi bukott olajmágnásként, személyét ellenállhatatlanul szimpatikussá és historikusan is kompatibilissé teszi saját familiáris gyökereimmel. Nem elhanyagolható, és bizonyos tekintetben misztikus üzenetet hordoz az a tény, hogy Blaisdellt az a Zyklon ihlette meg, melynek licenszét megvásárolta az osztrákoktól, és amelyet néhány gyakorlatilag lényegtelen, ám esztétikailag annál szembetűnőbb változtatással Zippo néven kezdett el forgalmazni a nagy gazdasági világválság idején. Nagyjából tíz év alatt bekerült a Top 10-be, majd a második világháborúban valósággal az élre robbant: 1942-44 teljes Zippo-termelését a frontharcosok kapták, és ezen a ponton az informális csatornákat be is rekesztem, pontosabban átpasszolom. ( »» )

Vonatkozó hasznos:

– az üzeneteket észrevenni;
– az üzeneteknek pont akkora jelentőséget tulajdonítani, mint;
– a rajzelemző szerint a nagy tüzeket sok-sok vízzel hűtögetni;
– hogy biztos, ami biztos, azért a szomszédban van a tűzoltóság;
– férfiembernél a bicska és a Zippo.

P.S.: Főleg a Zippo…