✍ 20. az ugrás pillanatában ledob magáról minden maszkot

2008. január 29. 21:43 - cippo
filmszínházunk_bemutatja litera-túra

Olyan, hogy amikor beszél, nem is veszi észre, hogy minden szavával imádkozik. Táskája mélyén szamárfüles füzetke, titkosan bújnak meg benne szívszerelmei.
… Hogy az elfáradt bogarak mind hazatalálnak, ha esteledik / S te nyitott tenyérrel, térdig csobogó nyugalomban / Ott állsz az utjuk végén – … , … s két / parázsló szemedből sisteregve hullottak / borzas szakálladra az Isten könnyei –

Philippe Halsman avval kísérletezett, hogy modelljeit ugrás közben fotózta le, mert úgy mondják, az ugrás pillanatában ledob magáról minden maszkot, és manírt az ember.

Ugrásának kimerevített pillanatában csodálatosan szép volt ezzel a közép-európaian vasalatlan lelkével. Bársony cigarettafüstben csorognak ajkairól a Vivaldi-versek, Csajkovszkij nemi identitás-keresésének fájdalmas, felelgetős felsírásai. Templom. Isten báránykái benne a versek, zenék.
És mindig áldjon Istennel búcsúzik.

dean martin-jerry lewis

Itt aláírhatsz. Úgy értem, a szöveg alá. Nem moderállak, bízom benned, hát úgy. Az email címed kell, nem én találtam ki, de másnak nem mutatom meg.