A rajongás valójában olyan, mint a pozitív állatorvosi ló.
Rajongónak lenni annyit tesz, mint az elé a feladat elé állítani a rajongott személyt, hogy megfeleljen rajongója fixa ideájának, egy eszménynek, amely csak egy fiktív síkon, a rajongó fikciójaként létezik, és elkerülhetetlen, hogy végérvényesen, visszavonhatatlanul meggyűlöljük rajongásunk tárgyát, aki képtelen a róla alkotott eszménykép síkjára emelkedni érzékeink szűrőin át.
Pegazus. A szárnyakat a ménesgazda viseli.