✍ 194. pókerről

Talán az eső hozta.

Ne kérdezd meg, hogy vagyok. Bátorság dolgában nagyon. De van nekem ez a pókerarcom, tudod. A pókerarc, nos, az habitusonként változó.

Az én pókerarcom, az úgy néz ki, rezzenetlenül fülig ér. Szoktam ezt emlegetni alkalmi közvetlenséggel. Szóval tudhatod, ha figyeltél. Hogy akkor leszek hogy, ha majd egy kurva kávén kívül újra képes leszek főzni bármi mást. Magamnak. Vagy másnak. Addig csak gyomlálgatok. Majorságomban a parlagfüvet. Elterjedtél bennem észrevétlenül. Elburjánoztál akarásom tövig kalászos táblájában. Kiderült, hogy vértezetlen vagyok. Immunrendszertelen, úgy értem.

És amikor jön az üzenet a szívből az agyamnak, az rossz, tudod. És akkor arról a postaládáról, ami ott az agyban vagyon [hypothalamusi nyuszi], ott van felfúrva az a láda a koponya belső falára, rajta a neveink [a mieink, érted?], nnnnaszóval akkor arról egyszercsak nagy respekttel, de leszedtem a nevedet, hogy csókolom, postás bácsi, hát elköltözött.

Tényleg azt hittem, lehet Royal Flush-öm. A pőre seb maradt. Azt meg egy erős párral All-In fölteszem a következő körben.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .