1443. Hegyi Zoltán: Nézd, aki nem – Magánszám

2015. május 21. 9:28 - cippo
kívánságműsor Magánszám 4 hozzászólás

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Hegyi Zoltán – Nézd, aki nem

 

“nézd azt, aki neveli a létet
s hagyja elszabadulni a létet
özönlő szabad égbe hajolni a fát –
nyíratlan indát hajt
kézzel félre a reggel – így szabadítja magát

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1298. melyben békés karácsonyt kíványok

2014. december 24. 12:34 - cippo
kívánságműsor

2014-12-23 10.26.48 copy

img033



1282. Szabó Magda: Ókút (20) – Magánszám

2014. szeptember 29. 10:31 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 1 lábjegyzet

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 19. Váradi Mária

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

21. Szibill

“Persze hogy a Bovarynéban minden részvétem Bovary úré volt, és csak a fejemet csóváltam, mit békétlenkedik annyit az az asszony. Úgy gondoltam, ha magam volnék Emma, én bizony jobban méltányolnám azt a derék orvost. Ritkán örültem annyira, mint amikor kiderült, hogy megmérgezte magát, szerintem úgyse volt létjogosultsága.

szm

a hang-játék:

 
[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1279. Szabó Magda: Ókút (19) – Magánszám

2014. szeptember 22. 10:51 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 1 lábjegyzet

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 19. Iskola, férjeim – 21. Szibill »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

20. Várady Mária

“A füzet tanúbizonysága szerint két dolog kötötte le figyelmemet, a politika és a szerelem. A politika még csak meg volt magyarázható, tanrendünk tükrözte a húszas évek Magyarországának eszmevilágát. Soha életemben nem láttam idegent a görög B. nénin és a kis ezredesen kívül, ám lírám megvetéssel ostorozta a köröttünk élő népek apraját-nagyját, a nagyhatalmakat sem különben, amiért magunkra hagytak bennünket nagy veszedelmünkben; indignálódva felhívtam figyelmüket arra, mit tettünk mi, magyarok, a világért különféle történelmi időszakokban, több államot meg is fenyegettem, hogy várjanak csak, lesz még a kutyára dér.

Honfibánatom és vad magyarságom még csak érthető következménye volt az iskolai tananyagnak, ám hogy a bánatos szerelmes póza honnan ragadt rám, azt utólag se tudtuk kideríteni.

szm

a hang-játék:

 
[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1269. Szabó Magda: Ókút (18) – Magánszám

2014. július 21. 18:37 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 1 lábjegyzet

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 18. Ébredés

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

19. Iskola, férjeim

“Első férjem Winnetou volt, az indiánvezér, leginkább hallgatagsága, tartózkodó magatartása és állandó segítőkészsége miatt választottam (még akkor nem sejtettem, milyen alapvető igényem marad felnőtt koromban is, hogy merev, hallgatag, tartózkodó férfi figyelme forduljon felém), cseppet sem zavart, hogy May Károly nem hagyta életben a harmadik kötetben, nem vettem tudomásul, nekem élt. Csak vadásznia nem volt többé szabad, mert sajnáltam az állatokat, így mindig vendéglőben étkeztünk, és persze elvégeztettem vele az egyetemet, mert kicsit zavart, hogy nem járt iskolába.

szm

a hang-játék:

 
[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1268. Szabó Magda: Ókút (17) – Magánszám

2014. július 14. 19:46 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 17. A versek

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

18: Ébredés

“Ha nem voltam beteg, nem fájt semmim, és mégis felébredtem, legtöbbször nem jeleztem semmivel, feküdtem némán tovább. A nappal átélteket boncolgattam, törtem a fejemet mindenfélén. Néha féltem is, vagy aggódtam valami miatt, a nappalok fényesek voltak, tele játékkal, a töprengés és kétely időszaka inkább az éjszaka volt.

szm

a hang-játék:

 
[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1266. Szabó Magda: Ókút (16) – Magánszám

2014. július 7. 16:24 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 16. Az idő – 18. Ébredés »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

17. A versek

“Nem zavart, hogy nem tudom, mi áll a könyv tábláján. Belelapoztam, láttam, hogy verseskönyv. Keresgéltem egy kicsit benne, aztán megállapodtam az Ötödik Lászlónál, a római ötöst nem tudtam elolvasni, de az, hogy valami így kezdődik: Vé László, mindjárt tetszett. Elolvastam végig, aztán újra kezdtem, aztán harmadszor is elolvastam, aztán elkezdtem motyogni, végül rémülten és boldogan leültem a földre, majdnem olyan bizonytalan egyensúllyal, mint aki hirtelen leitta magát, s most nem bír megállni a lábán.

szm

a hang-játék:

 
[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1264. Szabó Magda: Ókút (15) – Magánszám

2014. június 16. 13:21 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 15. Tihany – 17. A versek »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

16. Az idő

“Rólam azt mondták, megnőttem, a szüleimről, hogy megöregedtek. Valami történt velünk, s ami történt, nyilvánvalóan az idővel volt összefüggésben…

szm

a hang-játék:

 
[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1262. Szabó Magda: Ókút (14) – Magánszám

2014. június 2. 14:50 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 14. A gályarab – 16. Az idő »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

15. Tihany

“Nehezen éltünk, de azokban az években szinte mindenki nehezen élt Magyarországon. Tudtam, hogy sok a gondunk, de nem éreztem, barátnőimnél folyton hallottam panaszkodni a szülőket, nálunk sose panaszkodott senki, tulajdonképpen mindig csak nevettünk.

Anyám gyakorlati zsenialitása valahogy mindig előteremtett mindent a semmiből, apám ambíciótlansága olyan határig megtartotta őt sajátságos játékaink és mulatságos szenvedélyeink számára csak nekünk, a családjának, hogy életem első évei úgy rögzültek bennem, nincs az a mesebeli királylány, akinek olyan jó dolga volna, mint nekem, örök meseszóval, különös magánvilágunk kulisszái között.

Hogy a gyermekkorom rendkívüli, hogy boldogabb vagyok másoknál, többet kapok, nemcsak kulturális, de emberi, s ha ismertem volna már ezt a szót, művészi tekintetben is másoknál, már akkor, egészen kisgyerekként is, világos volt előttem.

27861

a hang-játék:

 
[kép: Fortepan, zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1260. Szabó Magda: Ókút (13) – Magánszám

2014. május 26. 21:04 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 13. Művészetek – 15. Tihany »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

14. A gályarab

“Apám, ha a Kollégiumban sétáltunk, gyakran beszélt a reformációról, most derült ki, nem értettem én abból semmit. Időérzékem nem volt, ami nem a jelenben történt, eléggé összemosódott, csak árnyalati különbség volt a között, ami apám fiatalkorában esett meg, vagy akkor, mikor Árpád fejedelem hazánkba vezette a magyarokat a Vereckei hágón. A sókereskedő erdélyi fejedelmek vagy Mária Terézia időbeli hovátartozása semmiben sem különbözött, mondjuk, a Szabó nagyapámétól, régen volt, régebben, mint a tegnapi nap, nagyjából követhetetlen, kusza távolságban.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1256. Szabó Magda: Ókút (12) – Magánszám

2014. május 12. 16:35 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 12. A képek – 14. A gályarab »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

13. Művészetek

“Fogalmam se volt róla, mi a sorok különös szívverése, amelyet érzékeny fülem megérzett, de egyet tudtam, biztosan tudtam, hogy amit valami költő megírt, vagy amit színpadon mondani kell, mondani és nem muzsikálni, az hozzátartozik az életemhez, s ha nélkülöznöm kellene, nem tudnék boldog lenni soha már, mert nekem meg ez kell úgy, mint áldott öreg koldusunknak az a bizonyos kenyér.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1255. Szabó Magda: Ókút (11) – Magánszám

2014. május 5. 14:11 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 1 lábjegyzet

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 11. Karácsonyi ajándék – 13. Művészetek »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

12. A képek

“A lap amúgy is rejtelmes volt, mert a hátlapjára nem volt írva semmi, egyetlen szó sem, csak a dátum meg a hét napja: Debrecen, 1915. VI. 17. Csütörtök. Soha életemben nem láttam még hasonlóan értelmetlen dolgot: az ember írja tele a lapot, ha már küldi, felbélyegzi.
A kép egyébként tetszett: egy kislány látszott rajta, középen elválasztott, hosszú, barna hajú gyermek, óriási világos íriszű szeme beszédes, szelíd. Orra, gömbölyű álla, feje formája tökéletes, párnás vállát valami sálszerű, áttetsző fehér anyag borította, jobbjában meg csokrot tartott, pár szál hosszú szárú, fehér rózsából. A kép alatt, ahol a rózsaszálak beleolvadtak a selymes 191barnaságba, az eddigi értelmetlenségeket felülmúló értelmetlenség állt, mert oda, a kislánykép alá már írt apám, szerencsére négy szót csupán, így is meglepően hamis volt az üzenet: A haja azonban szőke.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1253. Szabó Magda: Ókút (10) – Magánszám

2014. április 28. 14:06 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 10. Galléros köpenyeg – 12. A képek »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

11. Karácsonyi ajándék

“A karácsony, főként az ajándékozási része, minden esztendőben nagy izgalmat és örömet jelentett. Miután, ahogy eszmélni kezdtem, közölték velem, hogy amit kapok vagy kapunk, nem a Jézuska hozza, hanem az enyéim adják, s nekem is módomban áll örömet szerezni másoknak, magam is hamar aktív szereplőjévé váltam a karácsonynak; nemcsak a megajándékozott voltam, hanem az ajándékozó is.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1246. Szabó Magda: Ókút (9) – Magánszám

2014. március 31. 21:34 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 09. Színház – 11. Karácsonyi ajándék »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

10. Galléros köpenyeg

“Mindig örültem, ha erdélyi rokonok látogattak meg bennünket, mert sose jöttek üres kézzel, egyszer az egyik narancsot hozott. Addig nem láttam narancsot, a húszas évek közepetájt még nem volt nálunk behozatal. Magát az unokatestvéremet is akkor ismertem meg, addig nem találkoztunk, fiatal özvegy volt, és riasztó, de 161kellemes meglepetéssel szolgált. Megláttam ugyanis mosakodás közben a mellét, és én még nem láttam fiatal női mellet soha, csak idősebb nőét. Álltam mellette a fürdőszobában, bámultam rá, meghökkenve attól, amit észrevettem: milyen szép ez a meztelen felsőtest, milyen más, mint az anyámé, úgy szemléltem, mint egy tárgyat, mintha nem volna eleven, míg föl nem figyelt rá, hogy nézem, magára nem kapta a törülközőjét, és majdnem ingerülten föl nem szólított, keressem meg, mit hozott nekem Erdélyből, ott van a kofferjában, barna zacskóban, vegyem ki, nem illik kislányoknak a fürdőszobában álldogálni, és nézni, hogy más mosakodik.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1245. Szabó Magda: Ókút (8) – Magánszám

2014. március 24. 21:26 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 08. Hitélet – 10. Galléros köpenyeg »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

09. Színház

“Hogy színház van, s hogy végül is mi az, mit jelent, ad, milyen, szinte az első fogalmakhoz tartozott, amire megtanítottak. Apám előszedte színészkép gyűjteményét, óriási kollekciója volt az ő ifjúsága idején divatos színészek civil képeiből, és olyanokból is, amelyek egy-egy híres színdarab fontos jelenetében ábrázolták az illetőket, s habozás nélkül feláldozta kedves emlékeit, hogy örömet szerezzen nekem. (Ha anyám nem volt a szobában, még célozgatott is arra, hogy pályakezdése – fiatal polgármesteri titkár korában – sok színházzal, színésznővel kapcsolatos élményt őriz. Sunyin mondta, ravaszkásan, s hagyta, gondoljak, amit akarok.) Kinyírta a színészek figuráját a kartonból, s hogy meg tudjanak állni, még keménypapír támaszt is ragasztott nekik, így aztán számtalan színdarab számtalan jelenetét tudtam felállítani a magam színpadán.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt:
Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1241. Szabó Magda: Ókút (7) – Magánszám

2014. március 17. 23:25 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 07.  A tenger – 09. Színház »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

08. Hitélet

“Mihelyt megtudtam, hogy Isten választottaihoz megpróbáltatások és csapások mérésével közeledik, így fürkészi ki, mennyire hű hozzá az illető, szívből reméltem, engem nem szeret túlságosan, nem is vagyok a kiválasztottjai közt, így sose lesz kíváncsi rá, én hogyan gondolkozom, és adott esetben mit viselek el. Ilyen tekintetben éppen az adott némi vigaszt, ami egyébként megijesztett: hogy mindent lát meg hall, úgy gondoltam, nem leszünk semmiben kívánatosak, elvégre hallhatja, apám miket mond a fáskamrában, mikor káromkodik, anyám reformátusnak született, aztán áttért katolikusnak, férje is kettő volt, a gyerekei is kétfélék, ez se lehet rendes dolog, magamról már nem is beszélek, mert én a legnagyobb örömmel kinyomnám az unokahúgom szemét, ha szabadna, akinek anyám az én meséskönyvemet nyújtotta át ajándékképpen és örökre, az én csudaszép könyvemet, aminek a tetején egy kisfiú ült egy kagyló fenekén, mert nem volt hirtelen a keze ügyében más, amit odaadhatott volna annak a gyereknek.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1239. szolgálati

2014. március 10. 11:55 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

Úgy alakult, hogy a mai podcast epizód betegség miatt elmarad. Megértéseteket köszönöm.



1237. Szabó Magda: Ókút (6) – Magánszám

2014. március 3. 22:08 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 06. Állatok – 08. Hitélet »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

07. A tenger

“– Hol van a tenger, Dolna? – kérdezte apám. – Hol engedted szabadon a halaidat?
– A lefolyóban.
Sült krumpli volt, anyám nagyon lassan kettétört egyet, gyönyörű, szürkészöld pillantását lesütötte a tányérra. Apám hallgatott, mindketten hallgattak, annyira, hogy valami névtelen aggodalom fogott el, valami riadt kétely.
– Hát nem ott van? – néztem át az asztalon, és szinte szűköltem az aggodalomtól, mert szerettem a halacskáimat, valami forró, édes szenvedéllyel, s olyan önzetlenül kívántam nekik a szabadságot, hogy majd beleszakadt a szívem. Csak nem engedtem rossz útra őket, mikor jó kislány akartam lenni 116végre, olyan igazi, mesebeli kislány? – Hát nem arra van a tenger?

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1236. Szabó Magda: Ókút (5) – Magánszám

2014. február 24. 14:00 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 05. Figurák – 07. A tenger »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

06. Állatok

“Elsőnek én hussantam, lezárva szememet, mikor a végére értem a csúszkának, apám eredt a nyomomba, szállt, elegánsan, mint egy fecske, csalta a nagybátyámat is, de az a fejét rázta, nem akart velünk csúszkálni. Apám nem erőltette, én meg tudtam, miért nem teszi, isten szolgájának valószínűleg nem illik behunyt szemmel vagy pláne a fél lábával kopogva sikankózni. Ugyanakkor rendkívül boldoggá tett, hogy nem vállalkozik rá, ez mutatta, igazolta mégiscsak nem az apám voltát s azt, hogy ha közeli rokon is, de idegen. Apám fütyülne rá, ki mit gondol 104vagy mond, ha a gyerekével játszhatik, és apám, ha pap volna, bizonyára el is intézné a jóistennel, hogy ilyenkor ne nézzen rá, vagy ha igen, inkább örüljön, hogy szolgájának ilyen jó kedve van, és így átengedi magát a szélnek, a fagynak, a télnek.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1233. Szabó Magda: Ókút (4) – Magánszám

2014. február 17. 16:43 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 04. Önarckép – 06. Állatok »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

05. Figurák

“Majdnem szemben a mi házunkkal, a túlsó oldalon lakott a Vöröshasú, a rejtelmes pap, a nagy aranykereszttel, aki apám barátja volt, szépen kellett köszönnöm neki, s aki mindig megveregette illatos kezével az arcomat, hiába húzódoztam. Szégyelltem pedig a társaságában mutatkozni, mert a reverendája kétségbe ejtett, azt hittem róla, női ruha, ez annyira degusztált, hogy egyszerűen nem bírtam róla beszélni, így aztán senki se magyarázta meg nekem, hogy tévedek. Úgy gondoltam, aki nem átall nagy, vörös női övet kötni a derekára, és férfi létére szoknyában járni, attól minden kitelhetik, s ha egyszer felfújja a szél azt a fekete női ruhát, és kilátszik, hogy milyen a bugyogója, az lesz csak a nagy szégyen. A szelíd és gyermekkedvelő, finom, művelt prelátustól sokkal jobban tartottam, mint attól a bőrkabátban járó, nagyon piros ajkú, nagy bajuszú, parázsszemű férfitól, akire a szüleim hamar felhívták a figyelmemet, hogy ki kell térni az útjából, mihelyt meglátom, és eszembe ne jusson rá hallgatni, ha szól vagy ajánl valamit, ha meg cukorral kínálna, csak fussak el, vagy kiáltsak segítségért. „Szatír” – mondta apám anyámnak, ennek a szónak nem volt értelme számomra, csak azt gondoltam, valami alantas foglalkozás, olyasmi, mint a hóhér vagy a sintér. Loholtam hát, ha megláttam, ahogy utasítottak, bár nem látszott a szatír félelmesnek, és úgy gondoltam, valamit csak kell csinálnia, nem tehet róla, hogy éppen szatír lett, ha egyszer nem kapott más állást, hát miből éljen. De akármit csinál is, még mindig sokkal emberségesebb külseje van, mint a Vöröshasúnak, mert legalább nem jár női ruhában. A szatír elől utasításra menekültem, a prelátustól azért, mert valóban féltem tőle, nem értette szegény, miért futok, ha egyedül vagyok, kiabált utánam, csalt, kis eretneknek nevezett, és nagyokat nevetve azt mondta, menjek csak oda, tudja ő az apámtól, hogy szeretem a cukrot, ad ő nekem, csak menjek. Hogyne, még cukor is, azt lesheti! És még a szatírral ijesztgettek, aki soha életében nem ajánlott nekem még csak egy szem bonbont sem, s aki egyáltalán csak egyszer szólt hozzám, akkor is nagyon tisztelettudóan azt érdeklődte meg, milyen vagyok, ha pucér vagyok, ami elvégre nem olyan nagy dolog, hogy ne lehetne megkérdezni. Mondtam is neki, hogy nincsen még mellem, szaladva mondtam, de azt reméltem, azért megérti.

szm

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1229. Szabó Magda: Ókút (3) – Magánszám

2014. február 10. 14:44 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 2 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 03. A város –  05. Figurák »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

04. Önarckép

“…a muzsika előidézője és teremtője a bot: a karmesternek is botja volt, míg fel nem emelte, abban a vájatban, ahol a zenészek ültek, csak néha-néha pittyent valami, de mikor fellendült az a pálca, egyszeriben elkezdődött a muzsikálás. A színpadon az énekesek produkciója is összefüggött a bottal, nyilván azok hangja is a botból áradt, azt gondoltam, mi különösen tehetséges család vagyunk, mert az én szüleim bot nélkül is tudnak muzsikálni, ez nyilván olyan külön adomány, mint amiről annyit hallottam, őseim irodalmi tehetsége. Évekig nézegettem, emelgettem minden férfilátogatónk botját, nem ad-e hangot, ha felemelem, s évekig hittem a színházi zenekarról is, hogy tagjai csak azért ülnek ott, mindenféle hangszerrel a kezük ügyében, mert így szebb a látvány, de voltaképpen nem csinálnak semmit, a zene, a nyilvánosan színházban vagy utcán hallott muzsika feltétlenül varázslat, a pálca műve.

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1225. Szabó Magda: Ókút (2) – Magánszám

2014. február 3. 22:40 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 3 hozzászólás

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is. Még mindig.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

« 01. Ókút / 02. Szüleim – 04. Önarckép »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

03. A város

“Az utcák mentén sikankó húzódott, nemcsak én csúszkáltam rajta, a szüleim is, senki más gyerek szüleit nem láttam soha a gyerekeikkel együtt csúszkálni. (Anyám harminchárom éves volt, mikor születtem, apám csaknem negyven.) És senkinek nem volt olyan elegáns szánkója sem, mint nekem, apám csinálta ládából, lécekből, maga faragta kutyafejű támlányát, s önmagát fogta be lónak, rohant velem a hóban, az emlék évtizedek múltán is boldogító, vad, elemi örömmel keveredik, a csodálatos rohanáshoz hozzátartozott a hideg, a tél keménysége. És a tél volt a nagy képzőművészeti alkotások ideje is, a hentesművészek szezonja, akik abban versenyeztek, ki tud szebb csudát faragni a kőkeményre fagyott zsírból. Micsoda felejthetetlen alkotások ültek a kirakatokban: fagyos zsírtömbből készített Petőfi Sándor, zsírtemplom, zsírgulyás, zsír kilenclyukú híd zsírpusztával, pici hullámokat fodrozó, sekély zsírfolyóval.

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1222. Szabó Magda: Ókút – Magánszám

2014. január 27. 21:23 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám ókút 1 lábjegyzet

[Esmeraldának, karácsonyra, születésnapra, sőt. Jövőre is.] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

03. A város »

az eredeti:
Szabó Magda – Ókút

01. Ókút
02. Szüleim

“Hajdani házunk udvarán, közvetlenül ott, ahol az udvarba léptünk a kapubolt alól, számtalan apró kavics csillogott egy sarokban. Ha esett, a csatornából alázúduló víz tisztára öblögette, meg-megmozgatta a fényes, kerek kövecskéket. Tilos volt játszanom velük, s ezt nehezen tudtam elviselni, mert szerettem minden kavicsot, minden pocsolyát. A kavics gömbölyű volt, tarka, drágakőnek tűnt gyermekszememnek, a pocsolya meg maga a végtelenség; az ég, de vízben, vízből, felhő, de csak a képe, a ház vagy akár én magam, igazán és mégsem igazán.

Apám-anyám indokolta a tilalmat, mert tudta, csak úgy, parancsszóra, nem engedelmeskedem. Elmondta, hogy az udvar sarkában, ahol a kövecskék tarkállanak, kút volt valamikor, ókút, régen betemették már, ám az ókutak álnokok, a föld besüppedhet, megnyílhatik alattam, és akkor végem. Ha egy ókút berogy, behörpöli a rajta állót.

Szerettem a szüleimet, nem akartam keseríteni őket azzal, hogy ellenállok tilalmuknak, holott nem tudtam elfogadni érvelésüket. Én nem rettegtem az ókúttól, én vágytam belé, azt gondoltam, csodálatosabb nem is történhetik velem, mint hogy csakugyan megnyílik a kavicsos felszín, s én lassan alásüllyedek. A látható kutak varázsa is vonzott, hát még egy láthatatlané, amely azzal kecsegtetett, hogy megláthatom mindazokat a titkokat, amelyeket ott őriz a kútfeneken. De álltam, amit megígértettek velem, csak messziről néztem a tilalmas helyet, sóvárogva és engedelmesen.

Ők ketten folyton megpróbáltak elhárítani rólam valamit, aminek nem tudták a nevét, de amit mögöttem éreztek születésemtől fogva. Holtig nem jöttek rá, mi az, csak féltettek tőle, s megpróbálták megszabni útjaimat, kijelölni életemben a veszélyes pontokat, mint egy középkori térképen a hajdani térképírók. Az élet irgalmas volt hozzájuk, holtukig megtartotta őket abban az illúzióban, hogy közém s a közé a számukra örökké definiálhatatlan valami közé állhattak, amitől annyira féltettek: sosem realizálták mesterségem hörpölő erejét.

Elhagytak már mind a ketten, a várost, ahol életem első huszonhárom évét töltöttem, magam hagytam el. Ha visszalépek a régi ház kapuján, nem kiált rám szeretetük tilalma, összegyűjthetem a kavicsokat, ráhághatok az ázott földre. Ha megnyílik az ókút, alásüllyedhetek oda, ahol még minden áll és változatlan, gyermekkorom díszletei közé, és visszahívhatom azt, ami volt, azokkal együtt, akik voltak, akik mi voltunk. Bármi történik velem odalenn, nem riasztok meg senkit, régi udvarunkban idegenek élnek. Nincs, aki utánam kiáltson, felnőtt vagyok, sem apám, sem anyám.”

a hang-játék:

 
[zene: Astor Piazzolla] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Feliratkozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1116. A soknevű szolga meséje – Magánszám

2013. február 4. 16:44 - cippo
kívánságműsor Magánszám 2 hozzászólás

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
A soknevű szolga meséje

Sajnos nem volt sok kérő, aki egymást taposta, szerelmeslevelet sem hozott a posta. Csak egy kivénhedt Don Kivótez érkezett, aki valaha egyszer már próbálkozott Sánta Máriánál, de az megszökött egy Kolontos Kristóf nevezetű matrózzal, akinek olyan tenger esze volt, hogy a Nyugatin kereste a Keletit, vagy mi. (…)

a hang-játék:

 
[zene: Tadeusz Kocyba] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Felirtakozás, és a hanganyag letöltése mp3 formátumban az iTunes-ból itt: Magánszám.
Kívánni a cippo kukac cippo pont hu-n lehet.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1113. Székely Zoltán A hegy – Magánszám

2013. január 28. 12:26 - cippo
kívánságműsor Magánszám

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:

Székely Zoltán – A hegy

– Igazán szép. Kinek csináltad? – kérdezte a gyereklány.
– Mindenkinek – mondta Jimbo. – Az embereknek.
– Azért, hogy szeressenek? 
(…)

a hang-játék:

 
[zene: Hauschka] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1089. Podmaniczky Szilárd Feltétlen emberek – Magánszám

2012. november 19. 11:17 - cippo
kívánságműsor Magánszám

[Dorának

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Podmaniczky SzilárdFeltétlen emberek
(részletek) 

Pesztonka Márton mellett ült az ágyon, kötögetett, egy sima, két fordított, vagy ilyesmi, egy idő után le sem vette szemét Mártonról, mert látszott rajta, a homlokbőr mozgásából ítélve, hogy valamin nagyon gondolkozik, s ettől valósággal angyali képe lett. Igaz, egy kicsit kék, ahogy a képernyő színeit visszaverte. Pesztonkát családias hangulat kerítette hatalmába, arra gondolt, mindjárt akar egy gyereket is. De jól ismerte magát, vagy legalábbis volt annyi tapasztalata gyerekkorából, ne engedelmeskedjen az ilyen hangulatingadozásoknak, mert annak vagy nyaktörés, vagy plusz büntető-fogalmazás lesz a vége. (…)

a hang-játék:

 
[zene: Vukán György, Hidas Frigyes] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1073. Csupa H-val – Magánszám

2012. október 22. 19:42 - cippo
kívánságműsor Magánszám

[a mai “Pósalaky bácsi”: Mr.T.

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Csupa H-val

Helgám!

Hazám határait hátrahagyva, három hétig Hegel, Heine honában, Hannoverben, Hamburgban helyettesítettem hivatalos honoráriumért Hans Herbertet.
Hetedikén (hétfőn) hárman, Hédivel, Hugóval (holland házaspár) Hágából Helsinkibe hajóztunk.
Hédi horgolt, hímzett.
Hugó heverészett, hálóhelyére húzódott, hogy Horatiusnak hódoljon.
Hajósaink hevenyészett hálóval, horoggal hitvány heringet halásztak.
Hajónkat hamarosan hömpölygő hullámok háborították, halászcsónakként himbálták, hányták Herkulesünket. (…)

a hang-játék:

 
[zene: The Onedin Line (Lovely Orchestra version)] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1070. Krúdy Gyula Borkereskedelem – Magánszám

2012. október 15. 13:10 - cippo
kívánságműsor Magánszám 2 hozzászólás

[a mai “Pósalaky bácsi”: Múr Otar

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Krúdy GyulaBorkereskedelem

Szlankamenka Emíliának az volt egyik nevezetessége, hogy a férfiakat olyan kabátokba bújtatta, amelyeknek az ujja vége be volt varrva, a kezüket erőfeszítéssel se tudták keresztüldugni a kabát ujján.

– No, szép maszk – mondta Szlankamenka Emília mustos nevetéssel, amikor a férfiakra sikerült felsegíteni az efféle kabátokat, amikor azok hirtelenében tovább akartak menni, hogy újabb gazságokat kövessenek el (mert Emília véleménye szerint a férfiaknak nem jár egyeben az eszük, mint nők ellen tervezett merényleteken. – Nem is férfi, aki nem ilyen – mondta Emília melankolikusan.) Persze, nem mindig a férfiak tulajdonában lévő kabátokat, felöltőket, übercíhereket varrta be titkon Szlankamenka, egy olasz származású nő, aki a Balaton környékén, a kisőrsi szőlőhegyen asszonyság létére először kezdett foglalkozni komolyan borkereskedelemmel, bevarrta Szlankamenka azoknak a kábátoknak az ujjait is, amelyeket gyanútlan vendégének házánál kölcsönbe adott, hogy a vendég kényelmesebben érezhesse magát.  (…)

a hang-játék:

 
[zene: Roby Lakatos & His Ensemble] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1066. Takács Viktor Olaj nyárfán – Magánszám

2012. október 8. 16:50 - cippo
kívánságműsor Magánszám

[fable_r-nek] 

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Takács Viktor – Olaj nyárfán

Bernardinot szeretem. Rendes gyerek. Kis, anyátlan fattyú, de ő szerzi nekem a modelleket és ez nem is olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. Pár rézgarast kap általában, meg levest. Néha egy-két szelet kenyeret.
Buon giorno, maestro! – mondja a kis csibész egy almát rágcsálva. Azon kapom magam, hogy pimaszságáért legszívesebben hozzá vágnám a kezemben tartott ecsetet, de igazából nem haragszom rá. Valójában még hízeleg is, hogy „mesternek” csúfol.
Neked is Bernardo – vágok vissza. A kölykök nem szívelik, ha nem úgy becézik őket, ahogy kell. – Az előző modellemmel végeztem, kérlek vidd el, minél gyorsabban. Ma igen meleg nap lesz – mondom, azzal tovább tisztogatom az ecsetet, de a szemem sarkából őt figyelem.
Látom rajta, hogy zavarban van. Izgatottan les körül, merre találja, és fogadok, azon gondolkodik, vajon legutóbb aktot festettem-e? Hiába, mégiscsak férfi, mégoly apró is tizenkét évesen. Érdekli a női test. Szép is az, én is igencsak kedvelem! Bár az én koromban már főleg a szemnek szép, s nem a testnek okoz örömet.
Megnézhetem, milyen képet festett róla? – kérdezi, miközben a lerágott almacsutkát a zsebébe tömi. Ravasz kis ördög ez! Mondom én, innen fúj a szél, melleket akar látni, meg domború hasat, meg ficat.
Ó, Bernardo, miért is nem jöttél korábban! Már elküldtem bírálatra Milánóba. – Egyelőre nem mondom meg neki, hogy nem akt volt, hanem mellportré, hadd egye még a fene egy kicsit. – Nyárfa táblára festettem – teszem hozzá szenvtelen hangon, csak hogy tovább cukkoljam.
Láthatólag csalódott, hogy nem sikerült kicsikarni belőlem semmi érdekeset. Nekem viszont új modell kell, így sürgetőleg odavetem neki, miközben egy újabb fatáblát illesztek az állványra:
Mára vörös modellt kértem, igaz-e, Bernardino? – Bólogatását látva, kegyelemdöfésként hozzáteszem: – Vörös női aktot fogok festeni. – Lefogadom, hogy bele fog bolondulni a várakozásba, amíg újra jön hozzám.
Kelletlenül kiballag, majd rövid idő múlva egy fa taligát tol be, rajta barna pokrócba csavart élettelen test. Félrehajtom a takarót, és magam is meglepődve ámulok el új modellem szépségén: ragyogó, lángvörös hajkorona, és angyalian szép arc. Sosem érdekelt, honnan szerzi őket Bernardino, de ezúttal tényleg jó modellt talált. Lehet, hogy nem is kell az arcán igazítani, hogy életszerű legyen. Általában ez sikerül a legkevésbé.
Nehéz a holtak ajkára mosolyt csalni – mondom félhangosan, mintegy magamnak.
Tessék, maestro? – kérdez vissza, de csak intek, hogy nem érdekes.
Kérlek, vidd el az előzőt, mielőtt oszlásnak indul! – Megvonja a vállát, és ismét körülpillant, merre keresse. – A kanapén van, a barna takaró alatt. Levettem a ruháját, mert túlontúl rongyos volt.
Ez villámcsapásként hat rá, sebesen a heverőhöz siet, és félrehúzza a pokrócot: előbukkan a lány arca, válla és egyik sápadt melle. Bernardino megtorpan.
Nagyon szép nő! – mondja. – Remélem, visszakapja a róla készült képet. Szívesen megtartanám. – Azzal gondosan becsomagolja, miközben titokban többször végignézi, majd feldobja a vállára, felkapja az asztalra kikészített két garast, és eliszkol vele.
Magamra maradok a vörös szépséggel, és miközben fehér bőrét cirógatom, még annyit suttogok magam elé:
Nem hiszem, Bernardino, hogy visszaküldi. Leonardo sosem küld vissza semmit. És ezen amúgy is csak egy jelige van: La Gioconda.

a hang-játék:

 
[zene: Elgar] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



1045. Karácsony Benő Novella a tatáról – Magánszám

2012. augusztus 20. 12:16 - cippo
kívánságműsor Magánszám 1 lábjegyzet

[Mindenekelőtt Havasnak és Múr Otárnak

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Karácsony BenőNovella a tatáról

… Egy hónap múlva aztán levelet kapott. Az volt benne, hogy nincs még állásom szeretett tata, de azért ne búsuljon drága tata. És akkor keresetre adta magát a tata, egy kosárban forró marónit árult lebujokban és lányos házakban, hajnalig kotolt söntések ajatajában. A pénzt postára adta, és írt egy drága levelet, és válaszbélyeget tett egy borítékba.

Egy év múlva egy doboz trabukkót kapott Bécsből, később már némi pénzek is jöttek, egyszer Hamburgból, később Lübeckből, Amsterdamból, és a kis öreg ruhát vett magának, dernier model, semlyeszínű zsakettet barna kockákkal, amilyennel ifjú lordok lovagolnak délelőtt a Hyde-parkban. A kabát egy kicsit hosszú volt, majdnem a cipősarkáig ért, de elegáns volt, és keménykapalot is vett, s elbűvölően beszélt a fia karrierjéről, és boldog volt, hogy úgy hallgatják, mint egy regényt, és megkérdezik tőle, hogy hol van az az Amsterdam. Passzió volt nézni, milyen elégedetten és tekintélyesen dominózott zsemlyeszínű zsakettjében. …

a hang-játék:

 
[zene: David Darling] 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása. Felirtakozás, elérés, és a hanganyag letöltése podcast formájában az iTunes-ból itt: Magánszám.
Ha tetszett, nyomhatod rá a csillagot.



998. Biedermann Izabella Varázsüveg – Nyilasmisi szubjektív

2012. április 27. 9:19 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 3 hozzászólás

[NihilWolfnak]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

 

az eredeti:
Biedermann Izabella – Varázsüveg

Persze ha esett, akkor nem lehetett kiszabadulni. Akkor ott kellett ülni a szobában, és úgy csinálni, mintha nem hallanám, miről beszélget anyám és a mama, meg mintha nem látnám Géza bácsi idegen hátát a fotelben, aki éppen valamit nézett a tévében. Hogy ne legyek láb alatt, meg ne figyeljek rájuk, ilyenkor a mama kinyitotta a vitrines szekrényt nekem, és kedvemre nézelődhettem az isten tudja mikori nippek, meg porcelán szobrocskák között. Csak tapogatni nem nagyon volt szabad őket, nehogy már eltörjem a dédike ibolyás bögréjét, ami örök emlék. …

a hang-játék:

 
[zene: Specko Jedno]


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



966. sefüle-sefarka ballada az elorozott biciklikrül (re-poszt)

2011. november 23. 1:55 - cippo
kívánságműsor Magánszám solo 1 lábjegyzet

[Blanche-nak, mer’.]

az eredeti:
Sefüle-sefarka ballada az elorozott biciklikrül (borongós)

Mindenik nap más nap,
úgy mondják a népek –
hát reggel a Gyula
nem látott, csak nézett.

– Idegen bicikli
virít a fészerben…
– vakarta a fejét –
most vagyok nagy szarban.

 …

a hang-játék:

 
[zene: Besh O Drom]


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



957. rácsos irka (re-poszt)

2011. október 3. 1:17 - cippo
kívánságműsor Magánszám solo 1 lábjegyzet

[Zencsajnak, jóreggeltre.]

az eredeti:
Rácsos irka

… Szóval meséli a Bieber, hogy éppen készül a zsiványságra, körbenéz, azt mondja, jóvan, tiszta a terep, azt valami baszom kővel épp nagyba készül beverni a szvift szélvédőjét – de nehogy azt hidd, hogy az újét, á, az nem is a Bieber lenne; valami lerobbant, oldszkúl fos szuzukiét -, szóval, épp készül beverni a szélvédőt, egyszercsak hallja, hogy valaki a nevén szólítja. Piista. Körülnéz, semmi. Azt mondja, má arra gondolt, tisztára bekattant itt az idegtől, azt hallucinál, erre megin hallja: Pista. Hát, az anyja volt, ott álldogált má egy jóideje a háta mögött a Biebernek. 

a hang-játék:

 


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



939. Szomaházy A szalmaözvegy kiskátéja – Nyilasamisi szubjektív

2011. július 27. 20:33 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

 

az eredeti:
Szomaházy István – A szalmaözvegy kiskátéja
(részlet)

… 2. §.

Egyáltalában nincs értelme annak, hogy a szalmaözvegy az utcán, vagy a szolidabb kávéházakban minden különösebb ok nélkül “tyuhaj, haj, haj, haj” kiáltásba törjön ki. Az okos ember még a tuláradó örömét is óvatosan elrejti a külvilág elől. …

a hang-játék:

 
[zene: Django Reinhardt – After You’ve Gone]


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



914. Milne Koronázási óda – Nyilasmisi szubjektív

2011. május 21. 0:55 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 2 hozzászólás

[Egy_embernek, Mrs. Banting-Bate-ségbül, összekacsintással.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
A. A. Milne – Koronázási óda

/…/ Mert hajh! a lóra lőre lári fár-

(ez a rész, úgy, ahogy van, még kissé nyers. Ha majd
kidolgozom, ide körülbelül tizenkét sor jön. Azután
villámgyorsan így fejeződik be:)

Atyámfiai, egy van hátra még,
mielőtt vár a szántóföld, s a rét –
ily ünnep végén népünk mit kiált?
hogy Isten óvja a Királynét – Királyt!

a hang-játék:

 
[zene: You Rang M’Lord]


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



852. Duga Boglárka zsEBkönyv (részletek) – Nyilasmisi szubjektív

2010. november 24. 13:50 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi

[Nagyfehérasszonynak, kávé mellé]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Duga BoglárkazsEBkönyv (részletek)

„Na ide figyelj Mopsz!
Ha rólam le nem kopsz,
akkora nagy frászt kapsz,
verőfényes napsütésben csillagokat láthatsz!”
– mordult fel a masztiff, Natál,
aki előtt a kutyatál
üres volt, mert mindig zabál…
Nem csoda, hogy oly nagy batár.

„Hogyha még nem mondtam volna,
Akkora vagy, mint egy bolha!”
– így folytatta Natál…
„Hjaj, akár egy sakál…”
– sóhajtott a mopsz fel végül
„Hogy vehettem feleségül…”

a hang-játék:

 


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



844. Venyige Szürke szivárvány – Nyilasmisi szubjektív

2010. november 6. 23:55 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 2 hozzászólás

“Az ékesszólás legyen a beszéded lényege, ne az információ.” Mark Twain

[Énp-nek és Zápornak, háromkívánságbul]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Venyige Szürke szivárvány és egyéb költemények

T avasznak hajnal A,
U tamon visszajá R.
L eng illatdallam A,
I smét itt, mint talá Ny.
P ompás a kellem E,
Á brándos, libbenő S.
N ásztáncot hirdet Ő.

a hang-játék:

 


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



841. Macskaméz, avagy Cippó-mesék a hiúból III. (re-poszt)

2010. október 31. 18:01 - cippo
kívánságműsor Magánszám solo 1 lábjegyzet

[Mayának és Hexkellynek – cinkosságbul]

az eredeti:
Macskaméz (részlet)

… Azt beszélték, kísértetek laknak a romok közt, imbolygó lidércek, hogy néha a nyári éjben gyermekkacajt sodor a könnyű szél a kanális buja vegetációja felett, hogy sápadt gyertyavilág dereng azokban a foghíjas ablakokban, s ha az alkony teregetni kezdte szürke uszályát, hát a világ minden kincséért sem maradtam volna ott tovább egyetlen percre sem. Mágnes volt ez nekünk, gyerekeknek, vonzó és rettegett mágnes – forró délutánokon a meggyfák hűvöséből tartózkodón fürkésztük ezt a rezzenetlen kísértettanyát, nem merészkedtünk persze túl közel. A vastag csendben dübbent a gumilabda az ujjaink alatt, akár egy szédült, üvöltő metronóm, s csak szőttük-dagasztottuk a lúdbőrös rémhistóriákat közben fogvacogva, mégis kéjesen; tarkómon a megfeszült bőr alatt kis bizsergető szikrák bökdösődtek, izmaim ugrásra készen – éleztük, húztuk a pillanatot, amíg már csaknem teljesen besötétedett, akkor aztán rohantunk vissza a hídon a falu felé rettegve, kifulladásig csapkodtuk a levegőt, szaladtunk, futottunk az életünkért szinte zokogva, és talán mert valami megmagyarázhatatlan okból fontos volt, eljátszottuk újra és újra.  …

a hang-játék:

 



821. Dideki Ágikicsi – Nyilasmisi szubjektív

2010. szeptember 7. 0:10 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi

[Énp-nek, amennyiben még kitart]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:

Dideki – Ágikicsi

… Ági kicsi manó
füle laska
térde bog
arca csupa permet

a hang-játék:

 


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



811. stílusgyakorlatok – hetedik, egyben utolsó nap

2010. augusztus 13. 19:45 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám 12 hozzászólás

[ «« ]

– ÉnAnonymousnak és Dióhéjnak –

Úgy volt ez, kérem szépen, hogy, mivel a Zöld mező ligetéből – reflektálásul a kommentekre készült hét különböző verzió, leplezetlen szakmai megfontolásból úgy adagoltam ezeket, mint Seherezádé Sahriárnak a meséket. Szóval, hogy minden napra egy mese.
Na, aztán most kiderül, mi az ítélet?

A hetedik
 

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



810. stílusgyakorlatok – hatodik nap

2010. augusztus 12. 12:30 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám 21 hozzászólás

[ «« ] [ »» ]

– ÉnAnonymousnak és Dióhéjnak –

Úgy lesz ez, kérem szépen, hogy, mivel a Zöld mező ligetéből – reflektálásul a kommentekre készült hét különböző verzió, leplezetlen szakmai megfontolásból én most úgy adagolom ezeket, mint Seherezádé Sahriárnak a meséket. Szóval, minden napra egy mese. Aztán majd meglátjuk, mi az ítélet.

A hatodik
 

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



809. stílusgyakorlatok – ötödik nap

2010. augusztus 11. 14:51 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám 2 hozzászólás

[ «« ] [ »» ]

– ÉnAnonymousnak és Dióhéjnak –

Úgy lesz ez, kérem szépen, hogy, mivel a Zöld mező ligetéből – reflektálásul a kommentekre készült hét különböző verzió, leplezetlen szakmai megfontolásból én most úgy adagolom ezeket, mint Seherezádé Sahriárnak a meséket. Szóval, minden napra egy mese. Aztán majd meglátjuk, mi az ítélet.

Az ötödik
 

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



807. stílusgyakorlatok – negyedik nap

2010. augusztus 10. 14:24 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám 5 hozzászólás

[ «« ] [ »» ]

– ÉnAnonymousnak és Dióhéjnak –

Úgy lesz ez, kérem szépen, hogy, mivel a Zöld mező ligetéből – reflektálásul a kommentekre készült hét különböző verzió, leplezetlen szakmai megfontolásból én most úgy adagolom ezeket, mint Seherezádé Sahriárnak a meséket. Szóval, minden napra egy mese. Aztán majd meglátjuk, mi az ítélet.

A negyedik
 

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



806. stílusgyakorlatok – harmadik nap

2010. augusztus 9. 16:21 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám 5 hozzászólás

[ «« ] [ »» ]

– ÉnAnonymousnak és Dióhéjnak –

Úgy lesz ez, kérem szépen, hogy, mivel a Zöld mező ligetéből – reflektálásul a kommentekre készült hét különböző verzió, leplezetlen szakmai megfontolásból én most úgy adagolom ezeket, mint Seherezádé Sahriárnak a meséket. Szóval, minden napra egy mese. Aztán majd meglátjuk, mi az ítélet.

A harmadik
 

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



805. stílusgyakorlatok – második nap

2010. augusztus 8. 19:47 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám 3 hozzászólás

[ «« ][ »» ]

– ÉnAnonymousnak és Dióhéjnak –

Úgy lesz ez, kérem szépen, hogy, mivel a Zöld mező ligetéből – reflektálásul a kommentekre készült hét különböző verzió, leplezetlen szakmai megfontolásból én most úgy adagolom ezeket, mint Seherezádé Sahriárnak a meséket. Szóval, minden napra egy mese. Aztán majd meglátjuk, mi az ítélet.

A második
 

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



804. stílusgyakorlatok – első nap

2010. augusztus 8. 3:32 - cippo
folytatásos kívánságműsor Magánszám 5 hozzászólás

[ »» ]

– ÉnAnonymousnak és Dióhéjnak –

Úgy lesz ez, kérem szépen, hogy, mivel a Zöld mező ligetéből – reflektálásul a kommentekre készült hét különböző verzió, leplezetlen szakmai megfontolásból én most úgy adagolom ezeket, mint Seherezádé Sahriárnak a meséket. Szóval, minden napra egy mese. Aztán majd meglátjuk, mi az ítélet.

Az első
 

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



803. Zápor György Tizennégy nemzedék – Nyilasmisi szubjektív

2010. augusztus 6. 0:10 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 3 hozzászólás

[Ajándék, mellyel meglepem – magam magam]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:

Zápor GyörgyTizennégy nemzedék, Hajamba mászott, Zöld mező ligete

… meg voltak szagok,
büdösek, és sárguló, pecsétes illatok,
meg nehéz lilák,
és a levegő barna, tán rozsdavörös,
árnyékos barna,
sarokmélyi rozsda,
és a Bunsen ráégett a Kémia-szutra,
és nyögtünk, és markoltunk,
és a periódus az asztalra fröccsent

a hang-játék:

 


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



796. Fruschka Aladár, az atlétatermetű – Nyilasmisi szubjektív

2010. július 26. 20:09 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 4 hozzászólás

[Ez a poszt Mdmselle kérésére készült – neki ajánlom.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:

Fruschka – Aladár, az atlétatermetű atomfizikus anekdotája – avagy abszurd alliteráció adag

… Jaj, javakorabeli japán jegyszedőnő jő jachtján, jellegzetes jellemtelenséggel! Kaladár kalóriaszegény kaukázusi kefirt kanalazva kelletlenül közeledett kárpitozott kenuján, kék kartonruhában. Lám-lám, lehangoló látvány! Maladár magánkívül makogva menekült minél messzebb, mígnem maximális mázlival mahagóni-mintás meggyfák mellett meredező mámorító mákmezőn maradt.

a hang-játék:

 


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



794. Mondhatatlan: Recenzió – Nyilasmisi szubjektív

2010. július 24. 19:08 - cippo
állatok filmszínházunk_bemutatja kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 4 hozzászólás

[Ez a poszt Pável kérésére készült, de ajánlom minden molyos kispajtásomnak.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Könyvértékelés – Mondhatatlan: Cserna-Szabó András: Jaj a legyőzötteknek, avagy süssünk-főzzünk másnaposan

Azért másnaponként sokszor eszembejut, hogy kitámolygok az akolba, megfogok egy tejes bárányt, kitépem a tüdejét, majd savanyú levest főzök belőle.. [mondjuk ehhez kéne akol, bárány, efféle, meg úgyis három órákig szoktam csak azon töprengeni, hogy vizet kéne inni a fél méterre lévő pohárból]

a hang-játék:

(A felvétel iPhone alkalmazással készült, a hangminőségért a reklamációkat a Steve Jobsnál kéretik benyújtani.)

– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



792. El Lobo Nyári emlék – Szexuális zaklatás – kívánságműsor

2010. július 23. 15:37 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 6 hozzászólás

[Ez a poszt Bognár László kérésére készült – neki ajánlom.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

 

az eredeti:

El Lobo – Nyári emlék – Szexuális zaklatás (Pécs, Pics)

… Se ág, se levél nem moccant, semmi nesz. Mintha csak a csönd is aludna. A lámpaoszlop neonja is melegtől gyötörten szórogatta fáradt fényeit. A tízemeletes épület ablakai mindenütt tárva-nyitva, valami csodás fuvallatra várva, amely majd felfrissíti a forró éjszaka levegőjét. De csodák — ezen a nyáron legalábbis — nem jönnek felénk.

a hang-játék:

 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



787. Fruschka Papucsállatka blues – Nyilasmisi szubjektív

2010. július 14. 2:23 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 7 hozzászólás

[Kispajtásaimnak, Cuncinak és Döncinek.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:

Fruschka – Papucsállatka blues

… Szóló:
Ki olvasod e versikét
a sejtjeidnek száma sok,
ám veled ellentétben én
csak egy egysejtű vagyok…

Közted s köztem ott feszül
egy kvázi milljós testarány,
bölcsőm, s majdan sírom is
az édes mikrotartomány…

a hang-játék:

 


– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



773. Lénárd Sándor Egy nap a láthatatlan házban – kívánságműsor

2010. június 11. 0:03 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi 2 hozzászólás

[Ingridnek]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Lénárd Sándor – Egy nap a láthatatlan házban (részlet)

… Aki vagy tíz éve nem látott borsót, mert a bennszülött nem ismeri, s neki nem volt kertje, a végén földhöz jut. Addig levelezik, amíg öt vagy tízezer kilométer távolságból kap kétmaroknyi vetőborsót. Elülteti, lesi, jön-e felhő megöntözni, éjjel is odamegy, nem jön-e valamilyen korhely tücsök, nem lopja-e el a palántát, nézi, lesz-e olyan fehér a virága, mint az otthoni lepkéé. Aztán egy szép nap – egy nagyon szép nap – van kétmaroknyi zöldborsója! Ezekből nemcsak leves lesz: gőzükből felszáll egy elveszett világ, az első s az utolsó kanál közt enged a honvágy, feloldódik a vándor szorongása, aki még álmában is tudja, hogy akármilyen irányba halad, haza sohasem jut.. …

a hang-játék:

 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]



767. Cserna-Szabó András Friss irodalmi húsok – kívánságműsor

2010. május 27. 21:38 - cippo
kívánságműsor Magánszám nyilasmisi

[Ez a poszt HAri kérésére készült – neki ajánlom.]

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.

az eredeti:
Cserna-Szabó András (szerk.) – Friss irodalmi húsok
(Orbán János Dénes Székely pizza – részlet)

… Nem tudom, tudják-e, de eccer a székelyek hadat izentek vót a kínaiaknak. Fel es turálták magikat a ferdeszeműek, de erőssen, hogy így meg úgy, s hogy ők aztán megmutatják a beste székelyeknek, s el is indultak egy bűnagy ármádiával székelyország ellen. …

a hang-játék:

 

– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]