Tévedett-e Kondor Vilmos, és ha igen, miért nem?

2016. november 2. 22:48 - cippo
agymétely analóg litera-túra

– Itt találkoztak. Úgy látom, ő lehet a kávéház vezetője, nagyon otthon van, vagy az élet császáha – jegyezte meg a fotóriporter, majd fogta a Leicáját, kihajolt a fa mögül, kattintott kettőt, aztán elégedetten nézett Gordonra. (Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest, 136. oldal)

– Honnan tudod a legjobban lefotózni azokat, akik a kávéházba érkeznek?
– Mindet?
– Mindet.
– Onnan – mutatott Porges egy magányos trafikra a járdán, jó tizenöt méterre a kávéház bejáratától. – De nem lesz elég a filmem, tudod, ez egy…
– Tudom – bólintott Gordon, és a zsebébe nyúlt, hogy megnézze, ott van-e még a tízpengős. – Hol találok filmet?
– Fehér és társa – felete Porges. – Károly király út 3a.
– Szaladok.
– Siess csak – bólintott a fotóriporter. – És legalább háhom tekehcs Ilfohd hollfilmet vegyél. (Kondor Vilmos: Szélhámos Budapest, 143. oldal)

***

Nyájas és fotográfiában jártas olvasó, mielőtt a szívedhez kapsz – ahogy én is tettem –, elébb elmesélem, hogy minekutána rettenetesen felizgattam magam e két idézetet olvasván, ezügyben rövid, ám annál tanulságosabb historikus nyomozásba fogtam.

Zaklatottságom oka, hogy manapság a “roll film”, avagy hollfilm elnevezést leginkább a középformátumú, avagy 120 mm-es filmre alkalmazzák. A Leica ellenben az első kompakt kamerák egyikeként híresült el, 35 mm-es, vagy Leica-filmmel működött-működik.

Megtudtam, hogy bár a harmincas években nem gyártottak középformátumú Leicát, volt egyfajta, alacsony szériaszámban előállított speciális modell, egy amolyan panorámagép, amivel 6×9-es felvételeket lehetett készíteni – egy tekercs filmre szám szerint 3 darabot –, ám ezt méreténél fogva bizonyosan nem használták a korabeli fotóriporterek.

A Leitz Optikai Művek, ha jól jegyeztem meg, gyártott ugyan középformátumú keresőt egy bizonyos nagylátószögű kamerához, de maga a kamera a kereső kivételével semmilyen más módon nem kötődik sem a vállalathoz, sem a Leica elnevezéshez.

A fényképezőgép-szerelőm szerint – akivel mi ketten amolyan laza marktwain-modorban a világ minden tudását magunkénak mondhatjuk: ő mindent tud, amit csak tudni lehet, én pedig a többit – volt azonban egy kamera, aminek a nevét sajnálatos módon képtelen voltam megjegyezni, de ami viszont gyakorlatilag a Leica kiköpött mása, csak jóval nagyobb (hasonlóképp, mint ahogy mondjuk a Praktica nagytestvére a Pentacon Six), és természetesen középformátumú masina. Véleménye szerint lehetséges, hogy Kondor ezzel keverte össze a Leicát, bár mintha a beszélgetés folyamán végül arra jutottunk volna, hogy ez még nem volt forgalomban a harmincas években.

Mindenesetre az Ilford cég 1912-ben dobta piacra első filmtekercseit, 1935-ben a mozifilmet, majd 1960-ban a színes negatívot.

Végeredményben arra jutottunk – már a szerelőm és én –, hogy felmentjük Kondor Vilmost a tévedés gyanúja alól. Vélhetően arról lehet szó, hogy akkoriban még nem árultak kazettázott 35 mm-es nyersanyagot. A negatívokat olyan módon csomagolták, ahogy manapság a 120 mm-es filmet szokás: papírszalagba tekercselve, azaz rollként forgalmazták.

Kondor Vilmos tehát felmentve.

Lábjegyzet: Ha a témával kapcsolatban a fent leírtakat valaki bármilyen hasznos információval kiegészítené, ne tartsa magában, tegye meg hozzászólásban. Hálás lennék érte. Köszönöm.

***

Ápdét: kiegészítés személyesen Kondor Vilmostól, akit én most már bizonyosan visszavonhatatlanul kedvelek:

„Örömmel olvastam, mert minden kiegészítés hasznos lehet további könyvek vagy újrakiadások szempontjából. Egyszóval jelezni akartam, hogy a könyv vonatkozó részeihez az információkat az Ilford Kézkönyvből vettem, Fehér Rezső tollából. A könyvnek nincs dátuma, de nagyon úgy néz ki, hogy a húszas évek végén, a harmincas évek elején adták ki. Fehér Rezső ugyan nem rollfilmet ír, hanem tekercsfilmet (bár a “hollfilm” kifejezést is korabeli forrásból vettem, hogy honnan, meg nem tudom már mondani): „A film előnye, hogy nappal is cserélhető a gépben. Ezt azonban ne értsük úgy, hogy vakító napfényben végezzük a műveletet, hanem lehetőleg árnyékban. […] A tekercsfilmet 6, a csomagfilmet 12 felvétel után ugyanolyan vigyázva vesszük ki, mint betettük.” Nem tudom, mennyire passzol ez a molyon írottakhoz, mindenesetre könnyen lehet, hogy Porges további tevékenysége során alkalmanként a segítségét kérem, mert ez egy olyan bugyor, amibe szinte lehetetlen sértetlenül leereszkednem, majd feljönnöm.”

Itt aláírhatsz. Úgy értem, a szöveg alá. Nem moderállak, bízom benned, hát úgy. Az email címed kell, nem én találtam ki, de másnak nem mutatom meg.