1190. Gordon blues, avagy Budapest noir, ahogy mi látjuk

2013. október 8. 22:58 - cippo
lomantika

 

 

“A Deák Ferenc téren felszállt a földalattira, és az Operától alig pár perc alatt el is jutott a Nagymező utcába. Besötétedett, és a nappal még decensnek nevezhető utca teljesen átformálódott. Akár egy idősödő kurtizán, aki nappal pongyolában dohányzik, és fogadja az udvarlóit, hogy aztán este kisminkelje magát, rengeteg alapozót tegyen fel, vörös rúzzsal kihúzza a száját, hosszú műszempillát ragasszon, kifesse a szemét, haját megfésülje, és divatos kalap alá szorítsa hamisgyöngy kalaptűvel, belebújjon egy kissé fáradt fűzőbe, arra elegáns, de a nappali fény kritikáját már el nem viselő estélyit húzzon, lábát a cipész által megerősített sarkú cipőbe dugja, nyakába kicsit hulló szőrű rókaszőrstólát terítsen, fejét hátravesse, és így szóljon:
– Enyém az éjszaka, Sacikám!”

Kondor Vilmos: Bűnös Budapest

Árpád híd noir

Nos, lett nekünk egy Kondor Vilmos inspirálta Budapest noir-unk, és bár még gyerekcipőben tipeg, mert a tervek szerint egyszercsak egészen interaktív lesz, térképpel, (hangos?) idézetekkel, ilyesmi, de addig is erre – vagy a képre – tessék.

Itt aláírhatsz. Úgy értem, a szöveg alá. Nem moderállak, bízom benned, hát úgy. Az email címed kell, nem én találtam ki, de másnak nem mutatom meg.