850. recenzió, vagy amit akartok

2010. november 20. 13:10 - cippo
litera-túra

November 20. Szombat

Rekord rövid, hat gumimaci hosszúságú könyv.
Még mindig nem látok tisztán: vajon az üdvözülésem útjába áll-e, hogy nem járok istentiszteletre?
Házicsoporton önkéntes evangelizáció címszóval felovasást tartottam a könyvből a pogány Tom Kaunitznak, de mivel azon a ponton, amikor Leonard Thynn, kezében egy laposüveggel, teológiai vitát folytat egy kertitörpével, feolvasásom zokogó röhögésbe fulladt, indítványozta, hogy esetleg inkább kölcsönkérné.
Most bizonytalan vagyok, jó keresztényhez illő magatartás-e fetrengve röhögni egy hitében kételkedő felebarátom naplóján.
Arra gondoltam, Isten talán mégiscsak megbocsát, mert Tom végül úgy összegezte, hogy ez a legszellemesebb keresztény propaganda, amit valaha olvasott. Mondjuk, azt hiszem, valamit félreértett, de nem akartam kárt tenni az önbecsülésében azzal, hogy erre felhívom a figyelmét.
Házicsoport után a monitoromon text editorban a következő levélkét találtam:

Drága Gyermekem!
Tudtad, hogy az „eklézsia” anagrammája: „akié lesz”?

Ez meglepett. Nem is gondoltam volna, hogy Isten gazdasági kérdésekkel is foglalkozik.

[Vonatkozó irodalom: Adrian Plass – Egy kegyes kétbalkezes naplója]

Itt aláírhatsz. Úgy értem, a szöveg alá. Nem moderállak, bízom benned, hát úgy. Az email címed kell, nem én találtam ki, de másnak nem mutatom meg.