734. Text Labdát kapsz – Nyilasmisi szubjektív

– Jó estét kívánok.
– Jó estét, ki az?
– Én vagyok, felolvasni jöttem.
– No, csak üljön le, fiam.
Leült, az újságok oda voltak rakva az asztalra.
– Melyiket olvassam?

az eredeti:

… Felvettem a kapustól a labdát, azt akartam, hogy adja ide, ordítottam neki, erre, még a mozdulatra is emlékszem, tempóból a hosszú és laposan pattogó kigurítást levenni a tizenhatos sarkánál és még előtte felnézni, a támasztó lábra érkezel hátrafelé és fél kettőre teszed magad elé a labdát, ez tanult megoldás volt. De onnan nem, onnan csak a grund fákat kerülgetős és vakondtúrásos rutinja…

a hang-játék:



– No, hagy maraggyík hónapra is.

[Minden kritika releváns kritika, amely mindenekelőtt a hallgató prioritása.]

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .