✍ 471. családi genetika

MK 27Van ez a családi genetikám. Az elalvás.

Namost ez úgy megy, hogy mindig kinézem a műsorból a filmet. A Rádió és Televízió Újságból, hetente hozza a postás.

A műsornak az átnézése, az igénybe vesz sokszor úgy két órát is, de ez a legjobb része neki. Olyankor leülök a piros műbőr sarokgarnitúrára a konyhában, szemüveget is teszek. Különben nem kell, csak ha újságot böngészek. A szemüveg. Na, aztán tollal bekarikázom a kezdési időpontokat – a rádióműsorokét is -, ez fontos, el ne mulasszak valamit; csak kinyitom az újságot, és akkor ott mindjárt át is látom az egészet. Sokszor gondolom is, hogy ez a legérdekesebb része neki. Ahogy ott ülök a konyhaasztalnál, aztán egészen bele tudok mélyedni a műsornak a böngészésébe. Aztán van, hogy lebillen a fejem, hogy belebólintok a Rádió és Televízió Újságba, akkor a Manyi kiszól a főzőfülkéből, hogy aaalszol, Zapu, én meg mondom, hogy nem, és úgy csinálok, mintha tényleg nem. És mondom neki, hogy akkor én most bemegyek tévézni.

Elég fárasztó nekem ülni a tévé előtt, úgyhogy általában végigdőlök a kanapén. Szeretek egyedül tévézni, mert olyankor lehet. Ha a gyerekek is ott vannak, akkor azért mégiscsak muszáj ülni, hogy elférjünk, de vasárnap délután, mikor van a meccs, az nem érdekel senkit, hál’ Istennek, akkor végigdőlhetek.

Na, a lényeg, hogy akkor jön elő ez a családi genetika, ez az elalvás. Engem az megnyugtat, hogy van nekem ez a kis háttérzaj, a televízió. Attól úgy elengedem magam, elernyedek. Na és hát általában el is alszom hamar, fáradt is vagyok, ugye, meg elég alacsony a vérnyomásom, ez is ilyen genetika. Szóval elalszom a televízió előtt. A Manyi különben egész megszokta, mondta is, mikor kérdeztem, hogy lesz egy jó kis film, nem nézzük meg, Zanyu, mondta is, hogy teneked az a jó film, úgy látom, amin jól tudsz aludni. Úgyhogy megszokta a Manyi. Csak egyszer viccelt meg, mikor az MK 27-essel felvette, hogy horkolok, aztán, mikor mentem be az etetésből, mondta, hogy gyere, mutatok valamit, és akkor lejátszotta, és a leánnyal együtt nagyon röhögtek. Az azért rosszul esett.

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .