✍ 412. celeb vagyok, ments ki innen

2008. november 19. 20:27 - cippo
a nárciszok lélektanából

Ááá, mekkora egy szar vagyok, hallod, ezt most csak neked mondom, vágjátok ki majd azér', ezt ne toljátok le adásba – na, hallod?! csak hogy beszéltük a szerkesztővel ezt a dumát, hogy majd így lesz, érted, hogy ez mekkora frankóság, mer' közelebb kerültem önmagamhoz, meg minden, átléptem a határaimat, festői környezet, baszki, meg építem a hidat lélektől lélekig – één építem, hallod, a büdös életbe' nem csináltam még ilyet, vagy nem így. Ez nekem olyan, mint a kiscsávóknak a bandzsidzsamping, erőnlét, érted, lelki erőnlét, hogy megcsinálom, odateszem magam meg minden, nekimegyek, mint tót az anyjának. Mentális kondíció, az volt, toltam, mint az ökör, hogy összecsiszolódunk faszán, hogy együtt, átadni magam ennek az érzésnek teljesen, és akkor menni fog a szakadó esőben, kígyók meg krokodilok között – na bazmeg, mentális kondíció, mi? Felzabálták egy perc alatt, volt-nincs, azt' ott állok kibaszott nagy egóval, ami az enyém, vagy a másé, mer' bazmeg azt pont nem lehet biztosan eldönteni, hogy kié, meg a hidat is úgy vitte el a vihar egy perc alatt, csak lestem, baszki. És csak arra tudtam gondolni, meg azzal voltam elfoglalva, hogy dehát ennek így meg így kellett volna lenni. De nem úgy lett.
Meg akartam felelni, hallod, nem kalkuláltam bele a kiesést, csak hogy van ez a helyzet, frankó kis helyzet, és akkor így meg így lesz. Hogy bemegyek a barlangba és akkor be leszek menve a barlangba, és szuszakolom át magam a nyirkos sziklán faltól falig. Végig, érted, végig. Mondom, nem kalkuláltam bele a kiesést. Hogy ötszáz méter után jön a pánik. Szorulás, meg faszom, hogy ott maradunk, meg mi lesz velem. Begyávultam.
Érted, most mondhatnám, hogy mekkora arc vagyok, mer' bementem. Mer' azér' bementem mégis, én, a klausztrofóbiámmal. De amikor kijöttem, nem az volt, hogy ez mekkora frankóság, tudod, amit beszéltünk a szerkesztővel, hogy majd ezt mondom, na szóval nem az volt, hiába feszegettem én ott akkor a határaimat, a nagy arcoskodás, na az mind ott maradt, bent a barlangban, ami meg volt, az az, hogy mekkora egy önző, gyáva szar vagyok valójában, de ezt most csak neked mondom, vágjátok ki majd.
Ja, amúgy a gázsit mikor utaljátok?

Itt aláírhatsz. Úgy értem, a szöveg alá. Nem moderállak, bízom benned, hát úgy. Az email címed kell, nem én találtam ki, de másnak nem mutatom meg.