✍ 253. popcorn, csajok – mégegyszer

Mert nem lehet az ilyesmit annyiban hagyni.
Valami furaság volt a zacskóban, valami szuttyogós, olajos ragacs, belenyúlni is gusztustalan, de azért lemossa hősiesen.
Lehet, hogy elbasztam, azt mondja, de ez csak olaj, lemosom, próbáljuk meg azért. És akkor egyszerre ordítunk rá, hogy hagyd abba, baszki, hát eláztatod egészen, nem lesz jó. Na akkor szárogatjuk.
Abban azért megegyezünk, hogy valami műszálasra kell tenni. Valami nájlonnál is nájlonabbra, nincs egy dzsörzé gatyád, kérdezzük, tudod, az oviban minden menő kölyök azt hordta. A Dönci röhög, és van neki, és előadja a szekrényből, megegyezünk, hogy fasza, mondjuk majdnem félvezető, jó lesz. Tereprendezés, érted, popcorn középre – négy megszeppent kukoricaszem, előírás szerint -, körbe a mobilok, három, annyi kell, mehet? Mehet. És akkor megy. Most tényleg működnie kell, azon a francos videón működött, menni fog most. A Cunci kiabál, hogy kifehéredett, hát esküszöm, ez kifehéredett, meregetem a szemem, de nem látom, és akkor vége. Cippó, bazmeg, a kurva rögzítőd – a kurva rögzítőm folyton bekapcsol tényleg, így nem lehet. Kapcsoljam ki? Hagyjad, cseréljük ki, majd akkor arról hívunk; és akkor arról hívunk.
Mozog! Hát, vazeg, ez…
Azért, mert a rezgő üzemmód miatt rázza a gatyát – mondom, csak ne lennék mindig ilyen hűvösen tárgyilagos.
De a telefon, az nem rezeg, veti ellen.
A telefont nem rázza, mert az nehéz. De a kukorica könnyű, érted.
Fölsikkant, hogy a tied felé megy, úgy érti, a Dönci telefonja felé araszol az összes kukoricaszem, az meg röhögve mondja, mindegyik az enyém. Úgy érti, a mobil. A szemek meg szép lassan, de tényleg bandukolnak a Dönci telefonja felé.
Sorolnak szépen a telefonod felé.
Persze, mert az rezeg legjobban.
Nem rezeeeeg… de rezeg, jaj, azért mozog, mert rezeg. Némi spéttel, de leesik neki.
Persze.
Dehát mindegyik rezeg. Vajon hány pixeles lehet a szemében a kérdőjel, tűnődöm. Mindennapi betevőnket, add meg uram, vagy legyen világosság. Tényleg mindegyik rezeg, mondom. Csakhogy arra lejt.
Jaaa. Hát akkor ez nem mukod.
Hát nem.
Nem lehet, hogy sok a kukorica?
Lehet. De velem többet ne kukoricázzatok, értve vagyok?

Szerző: cippo

"Nyilván ön is észrevette, hogy minél kevesebbet tudok valamiről, annál nagyobb az önbizalmam, és annál jobban meg tudom világítani a dolgot." Mark Twain

Egy jó hozzászólás jó lenne

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .